Salomvár

Salomvár

Miután 1213-ban meggyilkolták Gertrúd királynét, a vasvári ispán Miska és Salamon fia, a királyfiak nevelői rejtették el a hercegeket, így Béla királyfit, aki később IV. Bélaként került trónra. A dráma Solom mestere azonos azzal a Salamonnal, aki tettéért a királytól megkapta a zalai Harkály birtokot, ami most is Salomvár egyik szőlőhegyének a neve.  A „nekünk annyira kedves Salamon” udvarispáni, majd tárnokmesteri rangot viselt II. András udvarában. Később eljött az udvarból, mert annak pazarló szellemével nem értett egyet. Visszavonult a zalai Harkály faluba, s várkastély épített.

-Salamonvár helyét sokan kutatták, de senki sem bukkant a vár nyomára, pedig jelentős hely lehetett.  Bicsák Istvánné Szegedi Irén a Salomvár kötet szerzője, hosszú és alapos kutatás után foglalta össze a falu históriáját az utókor számára. Megbízható források alapján leírja, hogy a Salamon család várkastélya körül kialakult új falunak jelentős szerepe volt a Zala völgyében. 1323-ban Károly Róbert királytól vásárjogot kaptak, s 1328-ban már út vezetett a család harkályi birtokától Csatár falun keresztül Körmendre. A kor történelmi műemléke a Szent János apostol tiszteletére felszentelt templom, amelynek kis szentélyét 1230 körül építette a Salamon család. Ezt 1270 körül megnagyobbították, és csúcsíves stílusban építették át. Arra is van adat, hogy 1366-ban már plébániatemplomuk volt, 1367-ben a vasvári káptalan előtt megjelent Salamon fia, a Harkályi Vörös János és 4 hold földet, valamint egy malomjogot adott alapítványként a templomnak.

   Salamonvárt 1445-ben oppidumnak, mezővárosnak jegyzik, s ugyanezt a megjelölést találni egy 1460-ban kelt oklevélben is. A török a budafai gázlón kelt át a Zalán és pusztította el Budafát, Zalalövőt és az egész Kerka-mentét, a környék pusztasággá vált. A salamonvári plébánia hatalmassá nőtt: a hozzá csatolódott terület 130 négyzetkilométer lett. 1550 táján Zalában, Egerszegen és Bagodon kívül csak itt volt folyamatos az egyházi élet, a királynak, a töröknek egyaránt adóztak.

A fehérvári pasa hívta Salamonvárt először Salomvárnak.